Nika csendesen ült az egyik kávézó asztal tetején , Arthut fülét birizgálta . Nem tünt valami boldognak . Pedig remekül teltek a napjai , sütött , főzött kedvére , és persze szabadon tesztelte a tudását a vadmacskákon , akik még mindig abban a hiszemben voltak hogy Nikának van receptkönyve ... Ugyanis nem volt , minden recept ott volt a kicsi kobakjában ...
- Mi a baj kisveszedelem ? - kérdezte Elliot a lehangolt Nikát
- Miért nem mehetek és nézhetem a lányokat ilyenkor ? - kérdezte a kislány nagy szemeket meresztve Elliotra
- Mert túl veszélyes , Nika ezerszer elmagyaráztuk neked - sóhajtott a fiú
- De én már nézetem többször is - duzzogott Nika
- Hogy mi ? - kapta fel a fejét Elliot
- Néztem többször is , és nem lett semmi bajom - ismételte meg Nika duzzogva amit mondott
Elliot nem szólt egy szót sem csak sarkon fordult és elment ....
                                                                                                                 *
- Nika egyre szótlanabb - állapította meg Wesley
- Tudom , amióta beszéltünk mégjobban ilyen - sóhajtott Elliot
A fiúkat már szinte bosszantotta hogy Nika msot nem ugrál a fejükön és nem szedi szét a kávézót ...
- Talán majd a lányok tudnak beszélni a fejével - mondta végül Wesley
- Reménykedjünk -bólintott Elliot
A lányok is megpróbáltak beszélni Nikával ,a legtöbbre még Corina jutott . Neki sikerült annyit kiszedni a kislányból hogy nagyon unatkozik és nincs semmi izgalom errefelé ...
                                                                                                              *
Nika reggel a szokásosnál is korábban ébredt . Kis fejében már tegnap este megformálódott egy terv .... ha tetszik ha nem ... ő ezt végre is fogja hajtani ! Kibújt a puha ágyikójából és Arthurral a kezében , félkómásan elkezzdett lebotorkálni a lépcsőn .
Megállt a kávézó közebén ... arcán fura kifejezés jelent meg ... elszántnak tünt , mindenre elszántnak ... de vajon mire észül ez az édes , bájos és kedves kislány ... HAJNALI 5 ÓRAKOR ?
Nika lerakta Arthurt az egyik asztalra és kisasszézott a konyhába . Felkapta a lisztes dobozt és már rohant is ki a konyhából ... pár perc múlva visszajött és elvitte a cukrot és a sót , meg egy fürt szöllöt és egy tál cseresznyét ....
5 perc múlva ismét visszatért a konyhába és felkapta a kakaóporos dobozt , egy nagy lendülettel nekicsapta a falnak . A következő kezébe eső
dobozt ( élesztő ) hozzávágta egy másik falhoz  .... utána felöntötte a padlót vaniliáscukorral és puddingporral , gyümölcslével művészi csíkokat rajzolt bele végül szétszórta az összes almát és narancsot ami a kezébe akadt és bár így megbontotta a csíkok harmóniáját elégedetten távozott ....
Pontosan 2 óra múlva ....
- NIKAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA - ordította/üvöltötte elég artikulálatlan hangon Elliot
- Remek , egyre több "a" betü van a nevemben - dörzsölte ki a szeméből a kislány a maradék álmosságot is .
Ugyanis miután végzett a remekművével visszatappogott és lefeküdt aludni ismét , cuki kis lábnyomokat hagyva maga után ...
Pillanatokon belül berobbant egy igen-igen vörösfejü Elliot a szobába
- Hogy a fenébe csináltad ezt ? Mégis mit képzelsz magadról ki vagy te ? Most azonnal lejössz és takarítasz te kis ....
Ebben a pillanatban lépett be Wesley is a szobába
- Nyugodj meg Elliot , és szerintem inkább ne jjjön takarítani , a végén még nagyobb lesz a káosz mint volt ...
- De úgy szétszedett mindent hogy ... hogy minimum egy napig nem tudjuk kinyitni a kávézházat akkora mocsok van itt ! Kicsilány az étel nem játék nem mondta senki hogy lehet valaki ilyen tökkelütött kis ...
- Agresszív legyek .... sikítsak ? - kérdezte fenyegető hangon Nika
- ...nyafka , vinnyogós kis ...- folytatta a szitkozódást Elliot , Wesley szép lassan kihátrált a szobából
* Kedves olvasó közönség , ezen a ponton kénytelen vagyok megszakítani a történetet , higyjétek el Wesley , nem ok nélkül hátrált ki a szobából és azt is higyjétek el hogy Elliot nagyon rosszul tette hogy nem figyelt Nikára , ááá közben megvan a füldogóm , najó folytassuk a történetet , mondhatni SHOWTIME ! *
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ - Nika kiengedte a hangját , sikított ahogy csak a torkán kifért ... a madarak 15 méteres körzetben elrepültek , najó lehet hogy 20 is megvan . Az üvedtáblák elkezdtek remegni és recsegni , a falakon és a mennyezeten hajszálrepedések jelentek meg ....
Elliot amilyen gyorsan csak tudta a fülére kapta a kezét és kimenekült a szobából ...
Nika csöndbenmaradt végre ...
                                                                                                            *
- Vadmacsok újabb mutáns ! - szólt oda a takarítónőknek Elliot
A takarítőnők erre villámgyorsan átvedlettek Vadmacskákká és felhaytak a káosz elleni ( reménytelennek látszó) küzdelemmel
- A parkban van , siessetek lányok
Zoeyéknak nem kellet kétszer mondani már futtotak is , úgy néz ki még mindig jobb mutánst gyilkolni mint Nika után takarítani ....
A kislány szeme felcsillant , remélte hogy ma is lesz mutáns támadás ...szép csendesen kiosont a kávézóból és már futott is a park felé ....
- Hm .. hol keressem őket ? - morfondírozott a kislány a park egyik bejáratánál állva
Pillanatokon belül robbanás rázta meg a talajt és egy halom ember ohant ki sikítva , majdnem elsodorva Nikát
- Köszönöm - biccentett a sikítozó tömeg felé a kislány és elindult arra ahonnan a tömeg jött
Ott voltak az űrmanók , meg egy hatalmas lószerü valami ami neonzöldesen foszforeszkált , két szarva volt és tüzet köpött
- Egész jó - állapította meg a kislány és felmászott a legközelebbi fára és onnan figyelte az eseményeket ...
Váratlanul Dren észrevette a kislányt , Nika odaintegetett a fiúnak , Dren bármilyen meglepő visszamosolygott Nikára (!!!!)