Eltelt egy hónap . Minden csendes volt . Túl csendes . Talán közel jutottak a megoldáshoz és a gyilkos azért "hallgat" mostanában ?
Sajnos ez a lehetőség volt a legvószínütlenebb . Lassan már kézzelfogható volt a feszültség a csend miatt . Rádásul a rendőrség sem tett semmit . A nyomozók azóta sem jelentkeztek . Ez az egész egyre gyanúsabb volt , többek fejében megfordult hogy esetleg maga a nyomozó a gyilkos , de Zoey minden egyes alkalommal akárki is vetettte fel ezt a lehetőséget lehurrogta az illetőt .
" A gyilkos nem lehet rendőr , okos és ravasz , de nem hiszem hogy rendőr lenne , vagy egyáltalán hogy már dolgozó ember , fitalanak kell lennie annyinak mint nekünk vagy egy-két évvel idősebbnek "
A többiek sokszor mondták Zoeynak hogy lassan már úgy beszél mintha ismerné a gyilkost ... Talán a végén még kiderül hogy igazuk volt , Zoey ismeri a gyilkost ...
[ Igazuk van , ismerem , nem szemtől szembe , és már nem emlékszem az arcára , de biztos vagyok benne hogy akit láttam az álmomban az Ő volt és abban is biztos vagyok hogy az álmom jelentett valamit , ha nem állítom le a vérontást mindenki engem fog híbáztatni , és sosem lesz nyugtom ..]
...
Kora reggel volt még csak Zoey volt ébren , az útóbbi időben őpont amiatt mert nem történt semmi leszoktak arról hogy valaki éjjel is őrt álljon .
Pedig hamarosan vissza fognak rá szokni ....
Zoey elkezdett magának kávét főzni , nekitámaszkodottt a konyha ajtónak és nézte a kávézót . Eszébe jutottak a régi szép idők , amikor még vendégektől nyüzsgött a kávézó , amikor még élt Elliot ...
Váratlanul hideg levegő csapta meg a hátát. nem értette dolgokat , a mögötte lévő ablak nem vlt kinyitva ...
Majdnem felsikoltott amikor megfordult , az ablak tárva nyitva volt , rádásul ... a padlón ott feküdt egy levél ... ez nem jelentett semmi jót
Gyorsan felkapta a levelet , leszaggatta róla a borítékot amint szokás szerint pontosan ott állt hogy neki jött a kávézóba, a földszintre , a konyhába .
" Drága egyetlen Zoey-m"
[ Én , a te egyetlened ? Álmodozz csak ! Egyáltalán milyen jogon szólít így ?!?! ]
" Remélem mostmár tudod hogy a mi kis titkunkat nem mondod el senkinek , igazán feldühítettél azzal hogy a kis kéknek elmondtad a dolgokat ..."
[ Fenyeget ... biztos megint ölni akar ...]
" mellesleg meg kell jegyeznem hogy az a lány pont olyan harcias mint , te , még igazán szórakozni sem tudtam vele "
[ Úristen ! Szegény Corina , mibe kevertem bele ? ] - Zoey elsápadt
" De nem erről akartam veled beszélni édesem , mostanában óvatlanok vagytok , nem tüntem el , erről ha más nem a levél biztosít téged "
[ Jaj , de jó , mindneképp tudni akartam hogy élsz-e , dögölj meg ! Úristen én nemszoktam ilyen agresszív lenni , soha , mi történt velem ? Biztos csak a levél , ez az ügy teljesen kiborít ...]
" De mostmár tényleg rá térek a lényegre , tudtad hogy ma péntek 13.-a van ? "
[ Tényleg ... ]
" Rádásul péntek , szivem el kell ismerned hogy ez eszményien jó nap a visszatérésre ... és egy újabb gyilkosságra "
[ NEEEEEEEEEEM ! Nem! Nem !Nem !Nem !Nem !Nem !]
" Még nem tudom ki lesz , de szerintem valamelyik picuri , ők úgyis csak láb alatt vannak ! "
[ Kikki vagy Tarb, Kikki vagy Tarb ... jaj nekem ! ]
" Búcsúznom kell édesem ,de hamarosan találkozunk ..."
[ Azt szivesen kihagynám ] - fintorodott el Zoey
Váratlanul Dren lépett be a konyhába ... Zoey egy pillanatra lefagyott majd gyorsan kidobta a levelet
- Jó reggelt - köszönt mosolyogva a fiúra
- Neked is Zoey - mosolygott a fiú a lányra [ Milyen aranyosan néz ...]
- Többiek ?
- Még nem ébredtek fel
- Hm ... oké - Zoey elindult kifelé a konyhából , váratlanul Dren elkapta a csuklóját és magafelé fordította a lányt
- Cica van valami baj ?
- Nem , nincs semmi - rázta meg a fejét Zoey közben megpróbálta kitépni a kezét a fiúszorításából
- Zoey nekem nyugodtan elmondhatod ha van valami - nézett kedvesen Dren a lányra
- Ez nem olyna téma amit veled beszélnék meg ...
Dren elengedte a lány kezét ... [ Még mindig a szőkeség miatt szomorú ? Ez nem lehet igaz ....]
Zoey kimenekült szinte a konyhából ... egyszer mát elmondta valakinek a titkát ... és az a valaki ... meghalt ... nem követjeti el mégegyszer ezt a hibát
                                                                                                                             *
A délután egész csöndes és nyugodt volt , Zoey lassan kezdett lenyugodni .. talán mégicsak egy ostoba vicc volt az a levél ... de a levélíró sosem viccel ... ez az alaklom sem lesz kivétel ....
Már késő este volt amikor ...
- Nem láttátok Tarbot ? - kérdezte Kikki a többieket
Zoeynak görcsbe rándult a gyomra [ Hát megtörtént ....]
- Nem láttam - nézett fel Sardon , épp egy könyvet olvasott - nézd meg lent hátha Drennek segít
Kikki járt lent Drennél és fent a szobákban is , de Tarb nem volt sehol ...
A többiek is elkezdték keresni , de a fiút egyszerüenb elnyelte a föld , Kikki a könnyeivel küzdött ...
- Ezekszerint visszatért - suttogta Bridget miközben megpróbálta megvígasztalni kis barátnőjét