�les hang szelte �t a leveg�t. Valaki �nekelt, valaki, valami d�moni dallamot �nekelt. K�r�l�tte ugyan tombolt a vihar, csapkodtak a vill�mok, �s k�kem�nyen zuhogott az es�, m�gis, �t lehetett hallani. Halkan, mintegy m�rgez� suttog�s, a k�gy� szavai, ahogy a f�ledbe sziszeg, enn�l aligha lehetett hangosabb a hangja, m�gis, mindenki nyugtalan volt. Sehogy sem tudtak megmaradni a fenek�k�n. Az �regeknek �jra, �s �jra esz�be jutott az a bizonyos legenda. Az, hogy mindennek most lesz majd a 400. �vfordul�ja, ami az�rt egy igen tekint�lyes sz�m. 
R�ad�sul, eddig minden egyes sz�zadn�l, valami nagydolog t�rt�nt, valami brut�lis.

<b> K�zelednek </b>

Az els� �rny�k hangj�hoz csatlakozott egy m�sik, sokkal finomabb, tal�n n�i hang. M�r egy�tt �nekeltek... Ott �ltek azon a sziklaszirten, ahol valamikor r�ges, r�gen az emberek tal�lkozhattak az els�vel k�z�l�k. Vele, aki mindegyik�kn�l hatalmasabb, �s id�sebb. Most � nincs vel�k. Ki tudja, merre j�r, �s miben t�ri a fej�t. Rem�lhet�leg nem mostanra van valami nagy dob�sa, hanem mondjuk, sz�z �v m�lv�ra. F�l �vezred. Az m�r egy igen tekint�lyes "�sszeg". De m�lyen, bel�l �k is tudj�k. Ez egy hi� rem�ny... El fog j�nni, �s megpr�b�l majd bossz�t �llni az �t �rt v�lt, vagy val�s s�relmek�rt. A <b>harag</b> sosem alszik ki a sz�v�ben...

Ch�ta hatalmasat ny�jt�zott. Tiszt�ra elg�mberedtek a tagjai, pedig alig �lt k�t �r�t egyhelyben.
 ~ H�lye h�zi feladatok. H�lye Sumimasen. H�lye iskola. Ha jobban belegondolok, az eg�sz Sumi h�lye m�ni�ja miatt t�rt�nt �gy, h�lye m�nia! ~
Fintorogva n�zte a matek f�zet�t, nem mintha gondot jelentettek volna sz�m�ra azok a bizonyos feladatok, de h�t olyan unalmas le�rni a sz�mol�si m�dot, az eredm�nyt, �s sz�p hosszan sz�vegesen v�laszolni is a tan�rnak. F�leg �gy, hogy a v�g�n, �gy is csak a megold�sra k�v�ncsi mindenki.
Az �sszes h�lye tan�rt csak ez �rdekli. Az, hogy felrobbant a h�zatok, esetleg le�gett az eg�sz, �s �r�lj�l, hogy �lsz, az nem. Az, hogy nem �rtad meg a h�zid, nincs felszerel�sed, nem vagy sz�z sz�zal�kig felk�sz�lve az �r�idra, na, az m�r �rdekli �ket! Azt�n meg k�pesek eg�sz nap t�ged sz�vatni, mert az els� �ra ut�n, a tan�r figyelmezteti a teljes rohadt tan�ri kart, mely szerint te ma nagyon sz�tsz�rt vagy, �gyhogy figyeljenek r�d!
Az ajt� kiny�lt, majd becsuk�dott.
Ch�ta pontosan tudta ki �ll m�g�tte, nem fordult meg. Egyetlen egy van k�z�tt�k, aki ilyen csendesen tud l�pni, akit alig lehet hallani. Sz�let�s�n�l fogva, bizonyos el�jogokat �lvez, � a legid�sebb k�z�l�k...
 - K�sz�lj, menn�nk kell. - a hangja nyugodt, mint mindig mostan�ban... Bezzeg r�gen, olyan hirtelen v�ltoztatta a hangulatait, olyan szesz�lyes, vad, �s f�ktelen volt... Sokan szeretn�k tudni, mi is t�rt�nt vele val�j�ban, amit�l ilyen m�s lett. Ch�ta is szerepel ezen a list�n. � is tudni akarja...
 - Finomabban nem lehetne velem k�z�lni, hogy az �let szar?! - s�hajtott fel!
Fel�llt �s megfordult, de a m�sik addigra kiment, ez alkalommal m�g az ajt� nyit�d�s�t, �s csuk�d�s�t sem hallotta meg.
 - Ch - szisszent fel a l�ny. - Na, ma mit vegyek f�l, amivel bomlaszthatom a n�pet?!

Kezdj�k tal�n ott a mai nap ecsetel�s�t, hogy nem nevezhet� napnak, mert a Napb�l, ami mint mind tudjuk, egy kiv�l� �gitest, semmi sem l�tsz�dott, olyan nagy k�d volt. K�s�rtetiesen eml�keztethette ez a k�d, arra a bizonyos k�dre az embereket, amikor Sumimasen, Deidara, Ch�ta �s Naruto meg�rkezett.
A falu papja komoran l�pett ki a templom ajtaj�n, nem tetszett neki ez az id�j�r�s, f�leg annak a tekintet�ben, hogy...
V�ratlanul a F�ld megremegett.
B�rki, aki ebben a pillanatban k�t l�bbal �llt a F�ld�n, �gy �rezhette, hogy bel�lr�l szakad sz�t, a sz�ve meg�llt, a t�deje pedig szinte darabokra t�rt, vagy legal�bbis iszony�an hasogatott. 
K�ptelens�g volt leveg�t venni ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt. Mindenkiben sz�t�radt a t�m�ny f�lelem, nem az, ami csak �gy j�n, �s megy, hanem az, az igazi p�ni f�lelem, ami marcangol bel�lr�l, amit�l felmegy a pulzussz�mod, amit�l csak �gy kapkodn�d a leveg�t, ha tudn�d, de h�t nem tudod, mert f�j. Iszony�an f�j, fizikailag okoz f�jdalmat neked, az ember legalapvet�bb tev�kenys�ge...
A pap megpr�b�lt l�bra �llni, de k�ptelen volt r�... V�g�l, mintegy elfogadva sors�t, k�zzel, l�bbal �s minden lehet� porcik�j�val odatapadt az apr� kavicsokkal kirakott �tra. Az a furcsa moraj, egyszerre j�tt az �gb�l �s a f�ldb�l, ha a szent�let� atya feln�zett volna, akkor m�g azt is l�thatta volna, hogy arr�l a bizonyos hegyr�l, a Fekete hegyr�l, amire �l� ember, innen a falub�l nem meri tenni a l�b�t, k�vek indultak el lefel�, �s letaroltak mindent, ami az �tjukba �llt. A h�zak falain lassan hajsz�lreped�sek futottak v�gig, valahol, nem is olyan messze, egy h�z teteje hatalmas reccsen�ssel feladta a k�zdelmet az elemek ellen.
A hang pedig csak d�b�rg�tt tov�bb, szinte �tszak�tva az ember dobh�rty�j�t, �s a F�ld is csak egyre vonaglott, r�ngat�zott �ssze, vissza.
Az �sszes ember, minden �l�, �s maguk a holtak is r�szeiv� v�ltak ennek a hihetetlen felbolydul�snak, ami, v�ratlanul csapott le, �s semmilyen, de t�nyleg semmilyen magyar�zat nem volt r�, honnan j�tt. A faluban, s�t, az orsz�gnak ebben a r�gi�j�ban, nincs sz�k��r, nincs torn�d�, nincs hurrik�n, nincs vulk�n kit�r�s, �s nincsen f�ldreng�s. Soha.
Nagyon ritka kiv�telek vannak, �s ezeknek a ritka kiv�teleknek a k�r�lm�nyei, mindig meglehet�sen ijeszt�ek.
A pap gyomra felfordult, teste kih�lt, �s m�r nem csak a f�ldreng�st�l, �s a f�lelemt�l r�zk�dott...
Majd olyan hirtelen, ahogyan j�tt is a mozg�s, megsz�nt.
Az ember m�r �ppen fell�legzett volna, kezdett volna rendesen leveg�t venni, amikor �jra felcsend�lt a j�l ismert moraj.
A Fekete hegyb�l egy hatalmas t�mb v�lt le, �s fokozva a robajt, al�z�dult. Feltehet�leg t�bb tucat h�zat, ember, �s �letet t�ve t�nkre ezzel.
A pap �jra a f�ldre esett. Istenhez foh�szkodott, hogy legyen m�r v�gre v�ge ennek az eg�sznek...
De az im�ja nem tal�lt meghallgat�sra...
V�ratlanul, pontosan a kapun�l kezd�d�tt, erre megmert volna esk�dni a szent�let� atya, meghasadt a F�ld... A reped�s v�gigfutott az �ton, mintha csak vas�rnapi mis�re igyekezne, 
egyre jobban k�zeledett a pap fel�. Amaz ijedt�ben a nyak�ban f�gg� kereszthez kapott... Kapott volna ink�bb a szakad�k sz�l�hez...
Iszonyatos, v�rfagyaszt� sikoly keret�ben zuhant al�.
A reped�s pedig meg�llt, pontosan a templom ajtaja el�tt.
A reng�s ism�t abbamaradt.
Most, azonban fell�legezni sem volt id�. El�r�l kezd�d�tt a r�gi n�ta, a moraj, a remeg�s, a retteg�s. �s v�ratlanul, hatalmas recseg�s, ropog�s k�zepette, a templom elt�nt, egy hatalmas lyukban. A szakad�k pedig, amiben a pap is elt�nt, egyre sz�lesebb lett, f�lddarabok kezdtek leszakadni a sz�l�b�l.
Majd lassabban, iszony�, k�nz� lass�s�ggal, a szakad�k elkezdett �sszez�r�dni... A templom, m�r ami m�g volt bel�le egy�ltal�n f�ls�ket�t� zajjal k�zd�tt a term�szet er�i ellen, de v�g�l feladta. A hatalmas �p�letb�l nem maradt meg t�bb mint a tet� egy r�sze, p�r k�t�mb, �s a templom tetej�n l�v� arany kereszt... Meg egy apr�cska kis reped�s, de t�nyleg nagyon apr� volt, alig p�r millim�ternyi...

Sumimasen k�t l�bbal j�rt a f�ld�n, ami a jelen esetben igen nagy sz� volt. Nem csak az�rt, mert �ltal�ban ezt nem szokta csin�lni, hanem az�rt is, mert a legt�bb ember, t�rden cs�szott m�szott, �s m�g mindig sokkos volt. Ellenben vele.
� �tra kelt, egy j� adagnyi tea, �s pokr�c k�s�ret�ben, ahol csak tudott seg�tett.
�t ez tette emberibb�, hogy seg�thetett m�sokon, hogy figyelhette az embereket, az �rz�seiket, l�thatta az akci� reakci�, m�rk�z�seket, amit nap, mint nap, vagy ezerszer elj�tszanak.
 - Ostob�k! - sikoltott fel v�ratlanul.
A k�t ismeretlen azonnal abbahagyta, amit csin�lt. Pontosabban megpr�b�ltak egy harmadikat kir�ncig�lni (a sz�, sz� szoros �rtelm�ben) a romok al�l.
 - �gy csak szil�nkosra t�ritek a karj�t meg a l�b�t! - sikoltotta tehetetlen d�h�ben.
R�gt�n odarohant a f�rfihez. Meglep�en ismer�snek r�mlettek sz�m�ra azok a von�sok, de most nem �rt r� gondolkodni azon, hogy honnan.
 - Uram, eszm�let�n�l van?
 - Igen... - ny�sz�r�gte a m�sik elhal� hangon.
Az �let, hal�l. Az �r�k t�nc. A legt�bben egy v�kony k�t�lnek k�pzelik el, az ember t�ncol. Ak�rcsak az artist�k. Azt�n megbotlik, �s leesik, vagy elkapja a k�telet az utols� pillanatban. 
Minden az id�z�t�sen m�lik, na meg a szerencs�n is.
 - Mondja, hogy baleset volt... - motyogta v�ratlanul a f�rfi, a szemeit lehunyta. - Mondja, hogy az eg�sz csak egy rohadt baleset volt! Sosem bocs�tan�m meg magamnak, ha ap�mnak t�nyleg igaza lett volna. - a motyog�s minden eddigin�l jobban elhalkult, az utols� szavakat m�r alig lehetett �rteni.
Sumimasen meglepetten kezdett el h�tr�lni...
Elfordult, �s futni kezdett, a k�t f�rfi ut�na �v�lt�tt, hogy hova rohan, most �gy, hirtelen. A l�ny nem v�laszolt nekik, mag�nak sem tudott v�laszolni, mit�l ijedt meg ennyire.

Es� j�tt.
Ez �gy m�r egy kicsit t�l sok volt a j�b�l egy napra!
K�d, a f�ldreng�s, most meg ez.
Vill�mok, s�t�ts�g, �s, ha mindez nem lett volna el�g az embernek, j�ges� esett.
Ilyen abnorm�lis id�j�r�st val�sz�n�leg m�g sehol sem pip�lt az emberis�g.
A di�kok a termeikben vacogtak... Hogy ennek mi �rtelme volt?
Els� belegondol�sra semmi sem.
De az embernek mindig j�l j�nnek a l�tszatok. Az, hogy ott �lnek az iskol�ban, �gy, mint b�rmikor m�skor, hogy megy a tan�t�s, egyfajta megnyugtat� er�vel hat.
Minden norm�lis, az ember gyermeke hazamegy, mint b�rmikor m�skor, a sz�lei ott v�rj�k a meleg vacsor�val, �s kedves mosollyal.
Nem, nem omlott �ssze a h�zuk, nem, nem haltak meg a sz�leik. Minden, de t�nyleg minden rendben van.
Azt eltekintve, hogy az iskol�ban nincs f�t�s, �gy a di�kok ott �lnek nagykab�tban, sapk�ban �s s�lban.
Naruto eg�sz m�k�snak tal�lta volna a helyzetet, ha nem lettek volna ezzel kapcsolatban er�s balsejtelmei.
Meg nem hallgathatta volna m�r t�bb mint 30 perce azt, hogy a dr�ga padszomsz�dja Sasuke Uchiha, hogy, �s milyen hangosan tud vacogni.
Ugyanis a hideg, nem csak a f�t�s hi�ny�nak volt k�sz�nhet�, hanem annak is, hogy j� p�r ablak kit�rt a reng�s k�vetkezt�ben.
�s amikor j�ges� van, akkor kifejezetten nincs meleg.
Sasuke, meg l�v�n, hogy sulit�l h�zig sz�ll�tj�k, nem hozott mag�val, csak egy rohadt pul�vert.
Az Uchiha fi� egy hatalmasat t�sszentett, p�r fangirl hajlam� l�ny agg�dva kapta oda a fej�t.
Naruto morogva el�hal�szott a zseb�b�l egy zsebkend�t.
Ezerszer el�tkozta Sumimasent a miatt, mert iskol�ba kellett j�nni�k ma. Legal�bb ezen az egy napon l�ghattak volna. Seg�thettek volna neki az emberment�sben, vagy b�rmi m�s e helyett a szar helyett.
 - K�sz - vetette neki oda Sasuke, �s ezzel kiszak�totta �t a nem t�l b�k�s gondolataib�l.
 - Sz�vesen. - felelte nyugodtan.
Vetett egy sanda oldalpillant�st a m�sik fi�ra. Sasuke szemmel l�that�an remegett.
Sz� n�lk�l, mintegy bels� k�sztet�s hat�s�ra cselekedett, � �gysem f�zik...
Levette mag�r�l a fekete, narancss�rga dzsekij�t, �s a fiatalabbik Uchiha fi� v�llaira ter�tette.
Sasuke meglepetten pillantott fel.
 - Nem kell. - morrant fel v�g�l enyh�n s�rt�d�tten.
Naruto elmosolyodott. Fene egye a m�sik rohadt nagy b�szkes�g�t!
 - Ok�, fagyj hal�lra, csak mert Uchiha vagy, �s nincs sz�ks�ged senkire magadon k�v�l. - jelentette ki nemes egyszer�s�ggel, �s visszab�jt a kab�tj�ba.
Sasuke d�h�sen n�zett a sz�k�re.
 - Mit tudsz te r�lam?! - sziszegte d�h�sen.
 - Annyit, amennyit l�tok. - felelte nyugodtan Naruto, k�zben unottan el�red�lt, a fej�t r�hajtotta az asztal lapj�ra, majd amikor t�l kem�nynek �t�lte azt, becs�sztatta a tenyer�t az arca al�. A tan�r z�mm�g�tt valamit az eposzokr�l, a g�r�g�kr�l, meg az Ili�szr�l. Nem �rdekelte t�ls�gosan, hogy mit is mond val�j�ban...
 - H�lye IQ lightos sz�ke - morogta az orra alatt Sasuke.
Tulajdonk�pp mag�ra is d�h�s volt. Naruto kab�tja kifejezetten meleg, puha �s... Nem! Neki nem szabad ilyenekre gondolnia. � egy Uchiha �s... A francba, h�t nem igaza van a m�siknak?! A j� b�d�s francba is m�r!
 - K�lcs�nadod a kab�tod? - k�rdezte v�g�l olyan halkan, hogy �r�lhetett, ha Naruto meghallja egy�ltal�n. Vagy �pp annak �r�lt volna, ha a m�sik nem hallja meg?
A sz�ke lassan, iszony� lass�s�ggal ford�totta fel� a fej�t.
 - Tulajdonk�pp, mi�rt...
Sasuke beleharapott az ajkaiba, a m�sik biztosan �gy fejezi be, hogy mi�rt is tenn�, hiszen itt bunk�zott vele, meg minden...
 - ... Mi�rt is ne?!
Sasuke szeme a szok�sosn�l j�val nagyobbra t�gult a meglep�d�st�l, Naruto pedig megeresztett egy r�ka mosolyt a m�sik fel�.
Kib�jt a kab�tj�b�l, �s a fekete haj� fel� ny�jtotta.
 -  Biztos? - k�rdezte �vatosan a fekete haj�.
 - H�t persze - biccentett a m�sik. - �gysem f�zom igaz�n.
Sasuke akarva, akaratlanul is elmosolyodott halv�nyan. Biztos volt benne, hogy a m�sik fi� hazudik. De az�rt j�l esett neki a kedvess�g.

Deidara unatkozott, ami az emberis�g fent marad� sz�zal�k�ra n�zve, sosem volt j�. Most �pp nem csin�lt semmi egyebet, csak rajzolt. A f�zet sz�l�n l�ngnyelvek kanyarogtak, az egyik l�ngnyelvr�l p�k k�szott lefel�, a m�sik l�ngnyelvb�l �pp megsz�letett egy mad�r. Apr�, kis semmit mond� firk�k. �s, m�gis olyan sz�pek.
Itachi unottan n�zte az alakul�f�lben l�v� rajzot.
� maga sosem tudott igaz�n j�l rajzolni, �s term�szetesen az apja nem is v�rta el t�le sosem, hogy remekm�veket alkosson. S�t, kifejezetten ellenezte.
A rajzol�s alapja a fant�zia, az �nkifejez�s a szabad gondolkod�sm�d. Az pedig egy igazi Uchih�nak nem kell. Neki vez�r egy�nis�gnek kell lennie, �s abba nem f�r bele az �lmodoz�s.
 - Tetszik? - k�rdezte v�ratlanul Deidara, nem n�zett fel a f�zet�b�l, �pp egy l�ngmacsk�t kanyar�tott a pap�rra.
Itachi csendesen nyelt egyet, �vatosan biccentett.
 - Sz�p. - jelentette ki egyszer�en.
Tal�n a sz�ke nem sejthette, de ez m�r n�la komoly dics�r� sz� volt, ritk�n mondott b�rmi kedveset is m�sok munk�j�ra.
 - Csak egy kis firka. - n�zett fel Deidara. - Semmi �rdekes, semmi k�l�nleges.
 - Att�l m�g lehet sz�p. - morogta Itachi n�mi idegess�ggel a hangj�ban.
A sz�kes�g halv�nyan elmosolyodott, majd visszafordult a rajzhoz.
Nem is t�rt�nt semmi sem. Csak, besz�lgettek, mint ahogy m�s �rtelmes emberek szoktak...

Az ember azt hinn�, hogy a katasztr�f�k napj�b�l ennyi el�g volt, �s most m�r minden rendben lesz.
De nem �gy t�rt�nt. Minden ok n�lk�l t�bb tucat t�ny�r t�rt �ssze a konyh�ban, a k�mia labor kis h�j�n felrobbant, noha nem is volt ott m�g ma �r�ja egyetlen di�kcsoportnak sem, �s csak 
a v�letlen szerencse mentette meg az iskol�t �s di�kjait a teljes pusztul�st�l. �s m�g ezzel sem volt v�ge a katasztr�f�knak! A folyos�n v�ratlanul t�bb l�mpa is lezuhant, kis h�j�n �sszez�zva az alattuk elmen�ket, az �ram is elkezdett kimaradozni, �s elkezdett f�jni a sz�l, aminek az lett az egyik f� k�vetkezm�nye, hogy a t�r�tt ablakokon gond n�lk�l bef�jta a termekbe a jeget... �s ha egy laza 60-70 km/�r�val s�v�t� j�gdarab fejbe tal�l, ne adj isten, akkor lehet, hogy bel�led m�r nem lesz ember a h�tral�v� �letedben, ha lesz m�g egy�ltal�n h�tral�v� �leted.

Sok kis v�letlen. Apr�cska semmis�gek. A l�mp�kat r� lehet fogni arra, hogy a tart� csavarok meggyeng�ltek a reng�st�l, tal�n m�g a laborban t�rt�nteket is. Az id�j�r�s egy nagy kalap szar, teh�t sz�vegelj�nk a glob�lis felmeleged�sr�l, meg a k�rnyezet v�delem fontoss�g�r�l. Sok, apr� kis v�letlen.
Shikamaru nem hitt a v�letlenekben. Nem, m�r nem volt k�pes hinni benn�k.
Egy�ltal�n arra az id�re sem volt k�pes visszaeml�kezni, amikor m�g hitt a mes�kben, a csod�kban, a t�lap�ban, na meg a v�letlenekben.
Lehet, hogy ez mind kimaradt neki?!
H�t, h�tk�znapi gyerekkora biztosan nem volt. M�rmint, az, ami neki a "gyerekkora" volt, az biztosan nem volt h�tk�znapi.
 - Shikamaru megmondan�d, hogy...
 - 342 a gy�k alatt.
 - �n csak ennyit akartam k�rni, hogy �rd f�l az egyenlet els� fel�t a t�bl�ra.
 - Mi�rt, nem annyi az eredm�ny? - k�rdezte unottan.
Hallotta ahogyan Naruto pr�szk�lt egyet a h�tt�rben. Nem a hideg miatt. Biztosan nem a hideg miatt.
 - De annyi, de ezt honnan veszed? - s�hajtott fel v�g�l a sensei, feladva az egyenl�tlen k�zdelmet.
 - A tan�r �r nem tudta, hogy a j� j�t�kosoknak el�g egy l�p�st l�tnia, hogy tudj�k a v�geredm�nyt? - �rdekl�d�tt Shikamaru, b�r a hangsz�ne cseppet sem v�ltozott meg.
Tov�bbra is ugyanazon a vil�g �s �letunt hangon besz�lt.
 - Shikamaru, l�gy sz�ves ne legy�l te a <b> lustas�g </b> f�ldi megtestes�t�je, �s f�radj ki a t�bl�hoz, fel�rni az egyenlet els� fel�t!
Naruto imm�r k�h�g�tt, �s nem a miatt, mert viccesnek tal�lta a helyzetet, egy pillanatra Shikamaru szem�ld�ke is felszaladt, de azt�n nyugodtan fel�llt, �s elindult ki a t�bl�hoz.
 - Ok� zsok�. - mormogta k�zben.
Kifel� menet �szrevette, hogy egy hatalmas k�kesz�ld szemp�r k�veti minden egyes l�p�s�t, a szeme sark�b�l r�n�zett a szemp�r tulajdonos�ra.
A n�gy copfos sz�ke l�ny magabiztosan n�zett vissza r�.
 - Ch. - szisszent fel halkan Shikamaru. Egy j�gdarabka eltal�lta a f�l�t.
H�lye tan�r. H�lye �ra. H�lye id�j�r�s.

Az eb�dsz�net meglep�en csendesen telt. A legt�bben agg�dtak az otthoni �llapotok miatt. Valahogy a pletyk�l�s, most olyan...
V�ratlanul berobbant az eb�dl�be egy tan�r, pontosabban Iruka-sensei. Lihegett, ki volt fulladva, �s �gy egy�ltal�n, borzalmas �llapotban volt mind idegileg, mint ruh�zatilag.
 - Azhonnal mhindenkhi, hagyhjha el az �ph�lethet... - pihegte.
A di�kok ijedten n�ztek fel, egy pillanatig senki sem fogta fel mir�l van sz�. Majd mindenki egyszerre kezdett el sik�tani, �s nyomulni a kij�ratok fel�. Valakit fell�k�tt a t�meg. Valakit szinte agyonnyomtak a p�nikba esett t�rsai... Valaki megs�r�lt, m�svalaki elvesztette a szem�veget, p�nzt�rc�j�t, uzsonn�j�t.
�s a k�osz k�zep�n n�gy higgadt, alak �llt, a tekintet�kkel kerest�k a t�bbiek tekintet�t.
Ugyanarra gondoltak...
Ma t�nyleg nem kellett volna felkelni�k!

Mint kider�lt, az iskola alagsor�ban felfedeztek egy reped�st, egy sz�p hossz� reped�st, �s f�ltek, hogy mi lesz annak a reped�snek a k�vetkezm�nye... Teh�t ink�bb ki�r�tett�k az �p�letet.
Az iskola di�ks�g�t �tmenetileg, �ttelep�tett�k k�l�nb�z� k�z�ss�gi int�zm�nyekbe. Naruto, �s Ch�ta �vfolyama ment a k�z�ss�gi h�zba, Deidar��k mentek volna a templomhoz de...
Ez le lett f�jva egy pillanat alatt.
Pontosabban, amint a k�s�r� oszt�lyf�n�k�k megl�tt�k, hogy mi maradt a templomb�l.
 - Te j� szag� atya �risten - ny�sz�r�gte a 11.b oszt�lyf�n�kn�je n�v szerint Midorikawa-sensei.
Orochimaru arca megr�ndult. Ezt a l�tv�nyt, m�g � is alig hitte el, pedig �let�ben m�r sok mocskot meg�lt.
M�g a r�h�gcs�l� Hidan�k is befogt�k kiv�telesen a sz�jukat.
Ez valami olyan volt, amire senki sem sz�m�thatott.
 - Na, gyerekek, ez�rt �r�tett�k ki az iskol�t, hogy ha ez t�rt�nik, ti ne legyetek bent - jelentette ki higgadtan Orochimaru.  - Valakinek van valami �p�t� jelleg� javaslata, hova mehetn�nk, miel�tt sz�tfagy a teljes �vfolyam, �s sz�tszedi a pofik�tokat a j�g? - �rdekl�d�tt imm�r a szok�sos beh�zelg� st�lus�ban.
Deidara miut�n t�l volt az els� sokkon el�kapta a telefonj�t, gyors fot� a templomr�l, k�r SMS Suminak, Narutonak �s Ch�t�nak, na meg Shikamarunak is.
Azt�n egy k�l�n SMS Sumimasennek "Be k�ne fogadni a teljes �vfolyamunkat �tmenetileg, szereted a kih�v�sokat?"
 Igenl� v�laszt kapott alig p�r m�sodpercen bel�l.
 - Hozz�nk j�hetn�nek a teah�zba. - jelentette ki.
T�bb tucat szemp�r fordult fel�, meglepetten, �rdekl�dve, �s... neheztel�en?!
 - Alkalmas a teah�zacsk�tok ilyen... - kezdte Midorikawa azon a hangsz�nen, amivel az �v� n�ni szokta kiok�tani a buta kis ovisokat, akik olyanokat mes�lnek neki, hogy a Holdon laknak, 
�s minden nap a kaka� meghajt�s� biciklij�kkel j�nnek val�j�ban iskol�ba...
 - Nem aj�nlan�m f�l, ha nem. - v�gott a n� szav�ba �lesen a sz�ke.
 - Akkor vezess minket Dei-chan. - mondta furcsa sziszeg� hangj�n Orochimaru.
Deidara pedig mag�ban elgondolkozott azon, hogy Sumimasen t�nyleg ennyire szereti-e a kih�v�sokat?!

A s�t�t, hideg, mondhatni fagyos �jszak�ban egy j�ghideg hang csend�lt.
 - Ne tagadd, hogy te tetted!
 - Higgy m�r nekem Joku, nem �n voltam...
 - Aijoku, Ijoku? V�lem�ny? - sziszegte az els� hang...
Az egyik�kt�l h�mm�g�st kapott v�laszul, a m�sikukt�l semmit.
 - Aijoku, figyeln�l?!
 - �n hiszek Jokkjou-nak, nem � tette. De nem volt baleset...