" Ne, Hinata-chan? Jól vagy? " Vigyorgott boldogan Naruto, s leült a lány mellett. Még mindig egy apró tűz állt a tábor közepén, noha már csak pár parázs izzott.

Hinata halványan elmosolyodva pillantott rá, arca vörös színűre váltott. Reggel kellemes álomból ébredt fel, de azonnal rátörtek az elmúlt napok eseményei. Érezte ahogy sós könnyek töltik meg szemét, de próbálta őket vissza tartani, nem akarta, hogy a többiek meglássák. Többé már nem kislány s nem is akar úgy viselkedni.

" Hai...N-Naruto-kun. " Suttogta, s elvette Narutotól a kulacsot, bele kortyolva a hideg vízbe. Fájdalom nyílalt fogába, de nem bánta, mert felfrissítette. A reggel hűvössé vállt, a levegő csípős volt. Közelebb ébredt Akamaruhoz, mint ahogy az éjszaka elhelyezkedett, álmában nyilván a meleg forráshoz húzódott.

A fiú mosolyogva bólintott, miközben Hinata vissza adta neki a kulacsot. Ő maga is bele ivott, s a lány elpirult. Nemrég az ő ajka érintette meg azt a kulacsot...ez majdnem olyan, mintha csókolóztak volna...

" Mindenki jöjjön ide. " Szólalt meg a Neji, Gai és Kakashi mellett ülő Shikamaru.

A többiek lassan köréjük gyűltek, tekintetük a papírra szegeződött, melyet Shikamaru szorongatott.

" Nyilvánvalóan az ötödik értesítette az új Kazekagét Sakura kellemetlen helyzetéről. Egy csoport ANBU-t küld segítségül. "

Tenten önkénytelenül vihogni kezdett. " Fogadok Temari benne lesz ebben a csapatban. "

Shikamaru megemelte szemöldökét, habár arcát apró pír színezte be. " Miből gondolod? "

" Ő a helyettese. S a Homok falu, hogy jó kapcsolatot tartson fent Konohával, a legjobb emberei közül fog küldeni valakit, mint egy gesztusként. " Válaszolt helyette Kakashi.

" Mindegy... "

" Induljunk. " Pattant fel rosszkedvűen Neji, táskája már hátára volt helyezve. " Először befejezzük a falu átfésülését válaszok után, majd a kijelölt helyen találkozunk a homok ANBUkkal. "

" Mindannyian vissza akarjuk szerezni Sakura-chant, amilyen hamar csak lehetséges Neji, de te túlságosan előre nyomod a csapatot. " Rázta meg kissé fejét Gai, miközben Kakashival együtt felálltak, tudva, hogy felesleges ezt bizonyítgatni a fiúnak.

Neji csupán megigazította vállán a hátizsákot, s a többiekre nézett.

" Gyerünk mindenki. " Sóhajtott Shikamaru. " Induljunk. "

Sasuke hátát egy fának vetette, megkeményedett szemeivel az ürességbe bámult. Ő, Shino, Lee, Gai, és Tenten a falu szélén ütötték fel új táborukat.

Shino és Tenten jelenleg a területet derítették fel, s apró rejtőző jutsukat helyeztek el a tábor határain. Gyógynövényt is kerestek, melyekre szükség volt Ino gyógyító pakolásaihoz, s egy édesvízi forrást.

Gai és Lee a tisztás közepén edzettek, viccelődve, nevetgélve, régi szokásukhoz híven.

Ez mindennél jobban bosszantotta az Uchihát. A küldetés nagyon fontos, s ők itt röhögcsélnek. Itachi talán éppen most erőszakolja meg Sakurát...dúdolta halkan belső énje. Fogadok élvezi minden egyes percét. A hófehér bőre...

Felpillantott Gaira és Leere, próbálva kiűzni a démont fejéből.

A puha haja...

Összeszorította fogait, ahogy a düh végig áradt ereiben a gondolatra, hogy Itachi akár csak megérinti Sakurát.

Az ajkai...

Felállt, úgy érezte szüksége van egy kis sétára, zsebét megtöltötte kezeivel, s elindult. Gai és Lee aggódva nézték távolodó alakját, de nem tettek semmit, hogy megállítsák, vagy megkérdezzék hova megy.

Sasuke a földön levő leveleket rugdosta, mérges volt magára, amiért hagyta, hogy ezek a gondolatok fölé kerekedjenek. Orochimarunál...megtanulta, hogyan zárja el magát az érzelmektől. Még akkor sem hátrált meg, mikor a férfi részletesen leírta neki a számos ember nevét, akik meg fognak halni a Konohára mért támadása következtében. Emberek, akiket Sasuke ismert egész életében, vagy legalább látott egyszer - kétszer.

Csak ritkán gondolt falujára, miután elkezdett edzeni. Sose volt rá ideje, hogy elidőzzön, de mikor megtette...mindig két ember körül forogtak gondolatai. Az egyik természetesen Itachi volt, s Sasuke vágya, hogy megölje őt, s megbosszulja klánját. Ez nem volt nagy meglepetés.

Viszont a másik személy, aki uralta gondolatait sokként érte. Sakura. Számolni se tudta már hány éjszaka zuhant álomba a lány arcával elméjében, ahogy az őt nézte könnyekkel meggyűlt szemein keresztül, s könyörgött neki, hogy maradjon. Nem állította meg, csupán kérte, hogy fontolja meg újra.

S most Sakura Itachival volt. A férfi, akit szentül utál, elrabolta a nőt, akit szeret. Sasuke keze ökölbe szorult, s lepillantott a halott levélre, amit a levegőtől csent el pillanatokkal ezelőtt. Most apró darabokra zúzva feküdt tenyerében.

Nos most pedig...célba talált két madarat egy kővel.

" Sasuke, mit keresel itt? " Kérdezte Tenten, miközben felé sétált, nyomában Shinoval. A lány egy adag gyógynövényt cipelt, s őt nézte óvatos mosollyal arcán.

A fiú nem is várt tőle mást. Abban a tudatban élt, hogy Konohába való visszatérése után börtönbe csukják élete végéig, vagy elintézik, hogy soha többé ne lehessen shinobi. Ehelyett teljes bocsánatot nyert, s elküldték, hogy megmentse Sakurát. Úgy gondolta a lány elrablása okozta káosz volt ennek az oka. Mostanra mindenki rajta tartotta a szemét, mindenki, kivéve Narutot.

Még Kakashi is figyelt rá, mintha csak azt várná, hogy egyszer csak Orochimaruvá változzon, vagy gyilkos mulatságba kezdjen. Neji...nos Neji sose kedvelte őt. Nem is várta tőle, hogy megváltozzon. Sasuke hirtelen visszatérése csak fokozta a Hyuuga ellenszenvét és megvetését vele szemben.

" Sétálok. "

" Ah. " Bólintott Tenten kényelmetlenül.

" Havazni fog ma este. " Mondta Shino pólója galléra mögül, mely tompította hangját, mint mindig. " A rovarjaim kezdenek nyugtalanná válni. "

" Akkor jobb lesz, ha szerzünk még tűzifát, mivel az egész estét ide kint töltjük, míg a többiek egy hotel szobában alszanak. " Sóhajtott Tenten, ahogy visszaértek a táborba.

Sasuke csupán leült megszokott helyére, míg a többiek elkezdtek tüzet rakni. A hideg levegő már szinte kibírhatatlan volt.

" Csak annyit tudok, hogy ha Shikamaru és a többiek nem hoznak semmilyen használható információt Sakura-chan tartózkodási helyéről, megölöm a srácot, amiért itt hagyott minket a hidegben. "

Lee vidáman mosolygott. " Ezek a bűnözők biztosan midnent tudnak az Akatsukiról. "

" Nem minden bűnöző osztja meg a dolgait egymással, Lee " Rázta meg fejét Gai.

Tenten vigyorgott. " Mit gondoltál Lee? Hogy csak ülnek körben a bárokban, s azokról az emberekről beszélnek, akiket megöltek és elraboltak, s a többi zsákmányukról? "

A fiú összeráncolta szemöldökét. " Talán. "

Tenten és Gai nevettek, Shino prüszkölt. Sasuke csupán becsukta szemét, elhatározva meditál egy kicsit, mielőtt őrködni megy. Hallotta ahogy a többiek mozgolódtak, vett egy mély lélegzetet, majd lassan kifújta azt.

Még így sem bírt megnyugodni. Érezte, hogy megcsapja a meleg, mikor valaki meggyújtotta a tüzet. Habár ez eltörpült a testében tomboló tűzhöz képest. Először nem bírta megnevezni ezt az érzést, majd meglepődve ismerte fel. Düh volt, de nem Itachival szemben. Sakurára volt dühös.

Lehunyt szemeit összeszorította, akárcsak fogait. Miért kellet, ennyi idő után is ennyire gyengének lennie a lánynak, hogy hagyta magát elfogatni Itachival? Mikor fog végre tanulni?

-----------------------------------------------------

Itachi szórakozottan nézett le Sakurára. Sokszor felébredt az éjszaka közepén, hogy ellenőrizze a lányt, minden egyes alkalommal szembesülve a ténnyel, hogy nem feküdt vissza az ágyba, csupán forgolódott álmában.

Az Uchiha csak felhúzta egyik szemöldökét, s megrázta fejét. Sakura a földön feküdt, a férfi Akatsuki köpenyébe burkolózva. Itachi arra a következtetésre jutott, hogy jól áll neki, akár hagyományosan hordta, akár nem. A fekete hangsúlyozta bőre sápadtságát, s a vörös kiemelte világos rózsaszín haját.

Sakura nyögött egyet, miközben kinyújtózkodott, s szemeit résnyire nyitotta. A jáde gömb annyira furcsán festett a sok vörös s fekete mellett. Álomtól összeszűkült szemeivel, s arcán apró mosollyal pillantott fel a férfira.

" Sasuke-kun? "

Itachi megfagyott, mosolya megfakult s szemei összeszűkűltek. Sakura újra álomba merült, maga köré csavarva a köpenyt. Az Uchiha tovább figyelte, töprengve ezen. Tehát...még mindig csak Sasukéra tud gondolni, azok után is, hogy a képébe lett vágva az igazság?

Előre hajolt, s megfogta lágyan a lány vállát, készen állva, hogy felrázza. Megtorpant, mikor hallotta, hogy Sakura kifújja a levegőt, s keze megmarkolta az egyetlen hőforrást a közelben - őt. A kunoichi öntudatlanul simult oda hozzá, s Itachi önkéntelenül elmosolyodott. Karjába vette, visszarakta az ágyra és betakarta, majd köpenyét magára terítve távozott a szobából.

Élvezkedett a hőben, melyet a köpeny árasztott a lány teste után, s az illatban, mely beleitta magát az anyagba. Egy lágy, s majdnem észrevehetetlen virágos aroma.

Szinte mint a cseresznye virág.

---------------------------------------------------

Sakura kellemes meleget érezve kelt fel, mint miután maga köré csavarta Itachi köpenyét. De ez különböző volt...azonnal megérezte, hogy akármibe is van beburkolva annak nem olyan illata van, mint a férfi ruhájának. A köpeny az ő illatát árasztotta, keveredve az alig érezhető, fémes vér szaggal. De bármibe is aludt most, annak mosószer illata volt, megfűszerezve Itachi illatával. El kellett ismernie, hogy a férfinak nagyon kellemes illata van, mikor nem keveredik a vér szagával.

Szemei kipattantak, mikor felfogta hol fekszik. Az a szemét vissza rakott az ágyra! Körbenézett és a férfit nem találta a szobában. Sem a köpenyét. Sokszor felkelt az éjszaka folyamán a hideg miatt, s utolsó mentsvárként betakarta magát Itachi köpenyével, cirka egy órával napfelkelte előtt. Ami azt jelentette, hogy nincs régóta az ágyban. De...akkor sem volt hozzá joga...

Oh, dehogy nem  Sakura. Hogy ágyba vigyelek, össze törjelek, hogy bármit csináljak, amit csak akarok...Itachi hangja keresztül csúszott koponyáján, akárcsak egy kígyó, s fogait agyába mélyesztette, belepumpálva sértő, megalázó mérgét. Kimászott az ágyból, s töprengve megindult a fürdőszoba felé.

Most elgondolkozva zuhanyozott le, nem őrjöngve, mint az előző alkalommal. Elmélkedve masszírozta be a sampont hajába. Mi baja Itachinak? Először megerőszakolja, aztán a padlóra hajítja?

Helyesbítés, Sakura. Te önszántadból választottad a földön alvást. Szidta játékosan belső hangja. Megforgatta szemeit, miközben felvette melltartóját és alsóneműjét. Ahogy visszaért a hálóba megtorpant. Yukatája és nadrágja piszkos volt. Igazán nem akarta őket így felvenni. Megfordult, hogy a szobában található másik székre nézzen, s meglátott egy tiszta, összehajtogatott, zöld kimonot arany főnix mintával, rajta egy rozsdaszínű obit, fehér virágokkal.

Egy cetli volt a kimono tetejére helyezve.

Sakura-san

Úgy vettem észre nincs túl sok ruhád jelenleg, úgyhogy vettem a bátorságot és beszereztem ezt neked. Remélem tetszik.

Deidara

U.i.: Kérlek, ne vágd szét, mint Itachiét. Még nem fizettem ki.

Sakura a kimonora bámult, s nem igazán tudta mit kéne tennie.

Felvette a ruhát, megtapasztalva, hogy az obi különbözik az előzőtől. Ezt egy ember nem bírta egyedül felvenni. Eltűnődött mihez is kéne most kezdenie, mikor halk kopogás hallatszott az ajtón.

Óvatosan elindult, s résnyire nyitotta az ajtót.

" Deidara-san, jó reggelt. " Köszönt lágyan, s próbálta hangját érzelmektől mentesen tartani.

" Hello, Sakura-san. Látom felvetted a kimonot, amit adtam, hm. " Nézett végig a lányon az apró résen át, majd elmosolyodott, s arcára pír szökött. " Legalább is félig, hm. "

Sakura elmosolyodott kissé, majd felnevetett. Egy pillanatnyi csend állt be, felhúzta szemöldökét. " Deidara-san, tudnál nekem segíteni valamiben? "

" Ne? "

" Nem bírom egyedül felvenni az obit. "

Ez alkalommal a szőke pírja feltűnőbb volt kissé. a lány önkéntelenül elmosolyodott a megnyerő arckifejezéstől. Így a fiú még inkább úgy nézett ki, mint egy lány!

" Azt hiszem, ezen segíthetek, hm. "

Sakura kinyitotta az ajtót, s ő tétovázva besétált. A kunoichi megfogta az obit, majd a kezébe adta, s a fiú csak állt ott, mintha nem akarná dereka köré csúsztatni.

A lány rájött miről van szó. " Nem mondom el Itachinak. "

" Ne? " Pillantott fel megrémülve, majd elmosolyodott. " Oh. Nem erről van szó, hm. Én csak...lényegtelen. " Vigyorgott Deidara, ahogy a lány gyomra köré csúsztatta művészien az obit, megkötve gyorsan, s eredményesen, mielőtt kezei visszahulltak volna maga mellé, mint halott súlyok.

" Hogy lettél ennyire jó obi kötésben? " Kérdezte Sakura kíváncsian. Egy gonosz gondolata támadt; fogadok sokat gyakorolta a kikötésüket.

" A húgom gyakran megkért, hogy segítsek neki felvenni a kimonoit, hm. " Válaszolt lágyan Deidara, s Sakura látta, hogy egy másodpercig fájdalom telepedett a fiú szemeibe, mielőtt elrejtette vidám viselkedése mögé. Egy megnyilvánulás a gyerekkoráról volt az utolsó dolog, amit a Haruno egy ex kő-ninjától várt.

Látta, hogy a fiú mosolya a magány és önmarcangolás fájdalmával vegyül. Annyira emlékeztette így Narutora. De...az Akatsuki nem csupa szívtelen szemétláda? Ők is emberek Sakura, akármennyire hihetetlenül és különösen hangzik. Emlékeztette ANBU hangja.

Végignézett a kimonon, csodálva selymes puhaságát, majd Deidarára mosolygott. Talán az Akatsuki nem is olyan rossz.

Még Itachi se?

Ajkába harapott kissé, s észrevette, hogy a férfi még mindig őt nézi. " Ne, Deidara-san? "

Deidara úgy tűnt álmodozásából rázódott fel, ahogy rábólintott. " Szeretnél jönni reggelizni a konyhába? Sasori-san már biztosan ott van, hm. "

" Hai. " Vigyorgott Sakura. " Természetesen, Deidara-san. " Nem tehetett róla, de már most érezte, hogy kedvelni fogja Deidarát. Annyira hasonlít Narutora.

A szőke kinyújtotta kezét, Sakura csodálkozva nézte, megemelve egyik szemöldökét. Deidara fáradhatatlanul vigyorgott. " NeNem túl gyakori, hogy egy ilyen csinos hölgyet kísérhetek, hm. "

A lány hangos nevetésbe tört ki, s kezét a fiú karjának hajlatába csúsztatta. " Deidara-san, mondta már neked valaki, hogy egy nőcsábász vagy? "

" Nem is egyszer. "

Újra elnevette magát, majd Deidarával együtt a folyosó fele indultak. Egy pillanatig átfutott agyában a gondolat, hogy itachi talán dühös lesz, ha rájön, hogy Deidarával volt, majd félre lökte az egészet.

Egyáltalán nem érdekli, hogy hogy érez a férfi.

---------------------------------------------------------------
Neji Shikamaru, Naruto és Kakashi társaságában sétált az utcán. Köpenyük szorosan körbeölelte testüket, ahogy lassan járkáltak.

Shikamaru csöndes volt, Kakashi ezzel szemben kommentált minden dolgot, mintha próbálná lekötni magát. Naruto pedig egyfolytában morgott, hogy mennyire fáj a hasa és hogy igazán ehetnének már végre egy kis rament.

A Nara sóhajtott belsőleg. Biztosan próbálja kiűzni a fejéből Sakurával kapcsolatos gondolatait. Majd a tűnődő Nejire pillantott. S nem enged semmit a gondolatai útjába állni. Engedett el egy újabb sóhajt. Micsoda húzás.

Pillanatnyilag Shikamaru, Neji, Naruto és Kakashi egyedül voltak az utcán, pár falubelit leszámítva. A többi shinobi, akik velük jöttek vagy a szállodában voltak, melyben szobát foglaltak éjszakára, vagy kettes, hármas csapatokban derítették fel a várost.

" Kedves idő, nemde? "  Mondta Kakashi boldogan. " Azt hiszem havazni fog. "

" Utálom a havat. " Morgott Shikamaru, hagyva beleráncigálni magát egy értelmetlen beszélgetésbe az öregebb shinobival. " Semmi különleges nincs benne. Ez csak fagyott víz. "

" Nem szereted a ropogós, felfrissítő levegőt? "

" Fagyos. "

" Tudod, egy ANBU kapitányhoz képest sokat panaszkodsz. " Motyogta a feléjük sétáló Ino, nyomában Hinataval. Mindketten kimonoba öltöztek, készen állva az esti 'vidámságra', melyben megpróbálnak információt szerezni a bárokban.

" Che. " Röfögött Shikamaru. " Azt hittem megmondtam neked, hogy távol kéne maradnunk egymástól. Tönkre fogod tenni az álcánk. "

Ino ráncolta szemöldökét. " Látod azokat a srácokat ott? " karolt bele Shikamaruba. A fiú, szeme sarkából egy csapat férfire tekintett, akik egy építményben álltak, s érdeklődve figyelték a lányokat.

" Aha. "

" Körübelül húsz perce kacsingatnak ránk. Hinata-chan kényelmetlenül érezte magát emiatt. Csak meg akartam nekik mutatni, hogy vannak nagy, erős férfiak, akik megvédenek minket. " Fejezte be cincogva a mondat végét, s szempilláit rebegtette. Shikamaru szemeit forgatta. A nap, mikor Inonak és Hinatának védelemre lesz szüksége , egyenlő lesz azzal, mikor malacok zuhannak az égből. Olyan rossz, hogy Sasuke nincs itt, ne, Ino-chan? Akkor az Ő kezein lóghatnál. Gúnyolódott Shikamaru magában, tudva, hogy sose mondaná ezeket a szavakat a lánynak. Nem, míg nincs halálvágya. Mindemellett, tudta, hogy Ino már nem érez semmit az Uchiha iránt.

" Nos akkor Hinata-chan, azt hiszem el tudlak kísérni egy darabig. " Vigyorgott Naruto, s kezét átkulcsolta Hinata derekán.

Kakashi kuncogott kissé. " Hé, Naruto, kölcsön adjam az Icha Icha Paradise-t egy kis inspirációért? "

Hinata mély vörösre pirult, s meglepődött, akárcsak Naruto, míg Kakashi és Ino nevetésbe törtek ki.

Shikamaru szemöldökét ráncolta. Kakashi éppen Naruto és Hinata kapcsolatával poénkodik? Ember, rázta meg fejét. Tényleg kezd begolyózni.

Neji csupán visszafordult az út felé, próbálva eltávolítani magát a két boldog 'pártól' és Kakashitól. A többiek hagyták előre sétálni, tehát gyorsan meg is tette, szemeit összeszűkítve, s fejét lehajtva kissé, hogy megóvja a csípős széltől.

Sakura...

Hideg folyadék loccsant orrán. Megrázta kissé fejét, s figyelte, ahogy az olvadt hópehely a földre csöppen.

" Havazik! " Zihált élvezettel Ino.

" Mondtam nektek, hogy gyönyörű. " Kommentálta Kakashi.

" Ne, Neji-kun, szereted a havat? Imádok hóangyalt készíteni. Gyere ki, csináljunk párat. " Nevetett  Sakura, miközben körbe pörgött a hóban. Neji elégedetten nézte őt, s csodálta a ragyogást a lány szemeiben. Régóta nem látta ilyen boldognak.

Különös is volt normál öltözetben látni a lányt, a megszokott,  shinobi ruha helyett. Egy nagy, sárgásbarna kabátot viselt, s egy fekete sálat, mely arcát elfedte kissé. Fekete kesztyű fedte kezét, s fekete szoknya volt rajta, továbbá krém színű csizma.

Háttal belevetette magát a hóba, s a fehér por fellebbent körülötte. Egy újabb elégedett sóhajt engedett szabadjára, miközben hóangyalt kezdett el készíteni. " Naruto és én nagyon sokat csináltuk ezt. A végén mind ketten kihúztuk a másikat a hóból, így tökéletesre sikerűlt. "

Neji nem vette le szemét róla.  Évek óta ez volt az első alkalom, hogy a lány Narutoról beszélt. Különös volt hallani a nevét, hisz mindenki óvakodott, hogy ne említse meg a fiút, vagy Sasukét  Sakura előtt.

A Haruno felült, lábait mellkasához húzta, s feltekintett a fiúra. " Oi, ne mondd nekem, hogy még sose készítettél hóangyalt, Neji-kun. "

Neji felhúzta egyik szemöldökét, s megrázta fejét.

Sakura egy apró zihálás kíséretében felállt, hátrahagyva saját hóangyalát, melynek össze omlottak körvonalai. " Soha? " Újabb rázás.

Sakura megragadta Neji karját, s egy még érintetlen hófelülethez kezdte cibálni. " Nos, mindent ki kell próbálni. "

Neji megtartotta magát, s kissé vissza húzta a lányt, fejét csóválva.

Sakura sóhajtott, ajkát biggyesztve. A nézés, melyet Neji küldött felé, hogy megnehezítse dolgát eléggé megnyerő volt. Állapította meg Sakura egy újabb szemöldök ráncolással.

" Gyere. " Utasított Sakura, ráncigálva Neji kabátujját.

" Iie. "

" Kérlek. "

Neji csupán megrázta fejét, ajkain pajkos mosollyal.

A Haruno mélyen sóhajtott, s egy gonosz mosoly keresztezte saját ajkát. " Rendben, Neji-kun. " Majd előre dőlt, így mindketten a hóba zuhantak. Hangosan nevetett, ahogy legördültek, az apró dombon.

Mikor végre elérték a domb alját, eléggé összekuszált pózba kerültek. Sakura lábai Nejié alatt voltak, felső testük egymás mellett  feküdt a hóban. Neji nézte a rá vigyorgó lányt. A hófehér pihék, melyek hajába ágyazódtak sziporkáztak és csillogtak a napfényben, de nem annyira, mint a lány ragyogó zöld szeme.

Neji különös motivációt érezve előre hajolt kissé, s kisöpört egy rózsaszín tincset a lány szeme elől. Sakura megfagyott, kifújt egy kis levegőt, a fiút figyelve meglepetten.

Majd Neji lejjebb emelte ajkait, hogy azok találkozhassanak a lányéval. Mikor összeértek Sakura meglepődve nyögött bele a csókba. A Hyuuga csodálta a lány ajkainak  melegségét és puhaságát, szerette volna megharapni a némileg teltebb alsó ajkat, s érezni a lány borzongását. Sakura szemei csodálkozva kiszélesedtek, a csók csak pár másodpercig tartott, míelőtt a fiú hátrébb húzódott volna.

Így maradtak egy pillanatig, a Haruno őt bámulta zavarodottan.

" N-Neji? " Mászott ki alóla gyorsan, szemei megvillantak. " Ne, Neji-san, mi a fenét gondoltál? " Könnyek gyűltek szemébe, s  elrohant a fákon keresztül Konoha felé.

A fiú csupán bámult utána, szemei fájdalmasak s zavarodottak voltak. Mielőtt felfogta mit tett. Sakura még sose csókolózott ezelőtt, s első csókját nem éppen az ő számára tartogatta.

Az első csókja Sasuke Uchihára várt, s Neji ellopta.

Neji kezeit zsebébe dugta, miközben Shikamaru kiszakította ábrándozásából.

" Neji, visszamegyünk a hotelbe. Gyere. Este visszajövünk. " Úgy tűnt a Nara kényelmetlennek találja a helyzetet, hogy Ino a karjain lógott, de a lány nem akarta elengedni. A férfiak még mindig őt és Hinatát nézték, így még erősebben megszorította kezét.

Naruto csupán közelebb húzta magához Hinatát, lesújtó pillantást vetve a férfiakra, mielőtt suttogott valamit a lánynak, aki elmosolyodott, majd bólintott. A szőke elvigyorodott, mikor észrevette Shikamaru kínos helyzetét. Mázli, hogy Temari nincs itt. Visszarugdosná Ino hátsóját Konoháig, -- majd ugyanezt tenné Shikamaruval! Ekkor Kakashi elkezdte újra kommentálni az időjárást.

Neji lassan követte a többieket vissza a hotelbe. Elég régen volt, mikor utoljára gondolt erre a pillanatra Sakurával. A lány ezek után nem hívta többé Neji-kunnak, hanem visszatért a megtisztelő 'san' megnevezéshez. Pár napig teljesen kerülte őt, s Neji egy virágot hagyott az ajtaja előtt, egy bocsánat kérő levéllel.

Majd a lány megkérte, hogy találkozzanak megint kettesben, egy nagy ölelést adott neki, s vigyorgott, egy virágot szorongatva, amit  a fiú számára vett.

Ne, Neji-san. Lehetünk még barátok?

Neji elengedett egy apró sóhajt. Ezek után csak egy-két meghittebb pillanatuk volt, mely többet takart, mint egy ölelés. Egyszer egy küldetésen összebújtak, hogy melegítsék egymást, s Sakura megengedte neki, hogy átkarolja a derekát, mialatt ő neki dőlt a fiúnak. Egész este így maradtak, akárcsak reggel, pláne mikor még hidegebb lett.

De soha többé nem csókolóztak, csak Sakura adott játékos puszit az arcára. De Neji többet akart, mint ártatlan puszikat.

Soha nem volt megelégedve egy egyszerű barátsággal, ahol Sakura volt a másik fél.