9. Békülés
Amint beért Naruto a terembe leült, nem sokára bejött Sasuke is. Sakura folyamatosan őt nézte és azon gondolkodott, hogy mit tegyen, hogy végre Sasuke észre vegye. Amint bejött a tanár mindenki a helyére ment. A hátuk mögött ülő Shikimaru megbökdöste Naruto hátát.
- Mi az? - kérdezte halkan.
- Csak, hogy te minek öltözöl a karácsonyi bulin?
- Hát, rókának! - mondta széles róka mosolyával.
- Hú, az illik is rád. - mondta elgondolkodva.
- Nagyon cuki leszel benne. - mondta Sai. Naruto meg pirulva fordult el, de ez nem kerülte el az Uchia figyelmét. Ránézett halálosan rideg tekintettel Saira.
Az óra unalmasan telt, Sasuke képzeletébe valahogy mindig Naruto jelent meg, hogy ott áll előtte pucéran két puha róka fülel és farokkal. Annyira belemélyült, hogy merevedése lett.
- Sensei, kikel mennem, nem érzem jól magamat. - amint befejezte meg sem várva a tanárt, begörnyedve rohant ki. Mindenki furán nézett rá és sajnálták, mert az hitték, hogy nagyon rosszul van.
- Naruto, kérlek menj utána, nagyon rosszul nézett ki. - mondta a tanár.
- Mi, de miért én?
- Mert én azt mondtam!
- Rendben. - próbált úgy viselkedni, mint akit nem érdekel, de nagyon aggódott. Sasuke nagyon sietett a mosdóba, szerencséjére nem volt ott senki, így gondolta gyorsan lerendezi magát, arra nem is gondolva, hogy valakit utána küldenek. Lehúzta a sliccét majd az alsójából kiszabadította már nagyon kemény férfiasságát. Bal kezével a falat támasztotta, jobbal meg húzogatta a bőrt. Egyre gyorsabban mozgatta a kezét, halkan nyögdécselt, majd hirtelen kinyitódott az ajtó és Naruto ott állt tágra nyílt szemekkel.
- Na..Narutho.. - mondta kicsit szaggatótan.
- Teme! Csak ez a bajod, nem igaz, hogy nem tudsz magadon uralkodni! - szinte kiabálta.
- Usuratonkachi! Ez a te hibád, elképzeltelek abban a róka jelmezben, bár amennyi abból volt rajtad. - mondta kéjesen közben teljesen oda fordult Narutohoz. Narutonak meg majd eleredt az orra vére, mert itt áll lehúzót nadrággal, amiből kikandikál szerelme férfiassága.
- Mi az, csak nem tetszik amit látsz?
- Te..teme.. - mondta zavartan. Sasuke oda ment hozzá, becsukta az ajtót, majd megfogta Naruto karját és a falhoz lökte gyengén.
- Naruto, nem lenne kedved segíteni ezen a nagy problémámon, hmm? - kérdezés közben megnyalta Naruto száját.
- Sa..Sasuke..
- Naruto, tudod mit szeretnék? - kérdezte, de annyira kéjesen, hogy Narutot kirázta a hideg.
-Mi..mit?
- Azt, hogy abba az édes szádba vedd. - mondta miközben folyamatosan kis puszikat adott Naruto szájára.
- Sa..Sa..Saskeh.. én.
- Kérlek. - mondta olyan érzékien, hogy Naruto is már teljesen merev lett.
- De..
- Ne félj, ezt nem tudod elrontani, csak mozgasd rajta a nyelvedet vedd be a szádba és néha szívd meg, mintha egy jégkrémet ennél, de ne, ismétlem le ne merd harapni a végét. - mondta huncut mosollyal, de komolyan. Igen Naruto még eddig nem elégítette ki a szájával Sasukét, csak Sasu őt.
- De Sasu mi össze vagyunk veszve! - kicsit mérgesen mondta, de alig tudott uralkodni magán, mert Sasuke folyamatos csókokkal árasztotta el őt ahol csak érte, miközben a férfiassága az övéhez ért, ami így ruhán is elég nagy hatást tett rá.
- Nem! Én nagyon szeretlek, az a hülye liba támadott le, de nem is csókolóztunk, még csak ki sem nyitottam a számat! - mondta nagyon mérgesen.
- Kérlek bocsáss meg! Nem hiányzom? Az együtt töltőt napok, esték, a csókjaink? Naruto tudod, hogy a te kedvedért mennyit változtam? Soha nem mondtam még senkinek,hogy bocsásson meg, és hogy szeretlek azt meg pláne. Szeretlek usuratonkachi, látod most is itt állók előtted teljesen felizgulva, mert minden percben kívánlak.
- Sasu.. - de nem tudta folytatni, mert Sasuke bedugta a nyelvét szerelme szájába, amit Naruto boldogan hagyott és közben szorosan átölelték egymást. Majd miután elváltak a nyelveik egymástól, Naruto megfordította a helyzetet, most ő szorította a falhoz Sasukét. Naruto letérdelt, majd a szájába vette Sasu férfiasságát.
- Szóval mint ha jégkrém lenne? - kérdezte miután kihúzta a szájából és csak a nyelvét húzta végig rajta.
- Ighen..ah.. - Naruto folytatta. Bevette a szájába, nyelvét fürgén mozgatta a csúcsán, a kezével meg húzogatta azt a részt ami már nem fért be a szájába. Sasukének ez nagyon tetszett, leírhatatlan érzés, ahogy a szerelmed nyelve a legérzékenyebb testrészeden mozog ,ott ahol eddig senki más nem ért hozzád. Naruto egyre gyorsabban mozgatta a nyelvét és a kezét, amitől Sasuke elég hangosan nyögött. Naruto kivette a szájából, majd a kezével folytatta miközben a szájába vette a herezacskóit és azt szopogatta, nyomkodta. - Ah..Narutho..ezh...nagyhon..jóh.. - Sasuke egyfolytában sóhajtozott, nyögött, de próbált halkan, mert azért mégis az iskola mosdójában vannak és félő, hogy bárki benyitna, akinek épp fontos dolga lenne, de most nekik ez halaszthatatlan probléma. Naruto elkezdte egyre gyorsabban mozgatni a kezét Sasu férfiasságán és a csúcsát a szájához veregette. Sasuke egy hangos nyögéssel elélvezett. Soha életében nem volt ilyen jó orgazmusa. Ha minden veszekedés után Naruto így járatja a száját gyakrabban veszne vele össze, hogy a kibékülés még édesebb legyen.
– Nagyon finom vagy Sasuke. - mondta érzékien miközben lenyalta Sasuke élvezetét a szájáról.
– Narutoh..ez isteni volt, miért nem mondtad, hogy ilyen jó? - megsimogatta Naruto arcát és felhúzta magához egy forró hosszú csókra. Átölelte a derekát és szorosan magához nyomta, mint aki soha nem akarja elereszteni. Érzi Naruto izgalmát ahogy a hasfalát nyomódik.
– Szeretlek, dobe.
– Én is. - még szorosabban magához nyomta.
– Ügye most már megbocsátasz?
– Igen.
– Most pedig én jövök. - de mielőtt neki láthatott volna kielégíteni Narutot kicsöngettek.
– Sasuke most mi legyen? Nagyon kívánlak.
– Dobe, várnod kell míg haza érünk és garantálom olyan orgazmusod lesz miközben benned mozgóm, hogy soha nem felejted el. - mondta érzéki mosollyal, majd felhúzta az alsónadrágját és a sliccét.
– De teme, hogy tüntessem el a dudort?
– Ah.. úgy a számba venném és addig szopnálak amíg meg nem érzem az édes nedveidet. - közben megnyalta Naruto száját épp kezdtek volna belejönni, de hallottak hangokat az ajtó mögött, ami azt jelentette, hogy jönnek a mosdóba. Kelletlenül szétváltak, Naruto lejjebb húzta a narancssárga pulcsiját és így mentek vissza a terembe. Mindenki furán nézett rájuk, de Naruto csak gyorsan leült, hogy ne keltsen feltűnést. Sakura nagyon mérgesen nézte Narutot, valamiért őt akarta vádolni amiért Sasuke nem jött vele össze. * - Lehet, hogy van köztük valami? Ne lehet, hogy a fiúkat szereti? Azt nem hagyom, kikel derítenem Sasuke-kun csak az enyém lehet!*
Az óra unalmasan telt, Sasukénak csak az járt a fejében, hogy hazaérjenek és végre együtt legyen kis dobejéval.
Itachi alig várta, hogy megint láthassa Deidarát. Egész este rágondolt. Reggel amint beért a suliba Peinék letámadták. Kint vannak az udvaron és épp a cigijüket szívják.
– Itachi, mond most mi van a szöszivel? - kérdezte Pein.
– Hn.- kifújta a füstöt, a hátát az iskola falának döntötte.
– Lefektetted már?
– Biztos nem. - mondta Orochimaru megvetőn. Nagyon féltékeny Itachira és azon van, hogy ez a fogadás ne sikerüljön, vagy ha mégis akkor tesz azért, hogy az fájón neki.
– Még nem. - mondta kímélt mély hangján. Ellökte magát a faltól, eltaposta a cigit és bement a terembe.
Deidara is épp akkor érkezett meg. Itachi oda ment hozzá.
– Deidara, ülj vissza mellém. - mondta nyugodt mély hangon.
– De..én..
– Gyere. - megfogta a kezét és maga mellé ültette, Sasori meg gyilkos tekintettel nézett Itachira. Amint leültek még akkor sem engedte el Dei kezét, aki ettől nagyon zavarban volt. De nem akarta kitépni a kezét, sőt a kézfejét cirógatta a pad alatt és piros fejjel fordult a táblához, mert bejött Jiraiya, hogy megint egy perverz biológia órát tartson. Itachi óda hajolt Deihez.
– Ma nem lenne kedved átjönni hozzám? - kérdezte halkan, de egy kis huncutsággal. - Ne félj, nem támadlak le, ha nem akarod.
– Ő..ő rendben, hmm. - oda fordul hozzá és egymás szemébe néztek hosszan. Itachinak komoly a tekintette, pedig majd kiesik a szíve teljesen elveszett azokban a kék szemekben, piros pofiban és a kis rózsaszín ajkakban. Annyira meg akarta csókolni. * - Mi van velem, nyugi egy Uchia nem lehet ilyen! Kikel bírnom míg nálunk leszel és akkor nem menekülhetsz előlem kicsi ukém.* - perverz mosollyal fordul el Dei piros arcától, mert már érzi, hogy kezd éledezni a férfiassága ami most elég kínos lenne.
Amint kicsöngettek Sakura oda ment Sasukéhez.
– Sasuke-kun. - kezdet bele pirosan.
– Mit akarsz? - nagyon gorombán kérdezte.
– Nem lenne kedved randizni velem? - még pirosabb a feje.
– Soha! Értsd már meg azzal a pici agyaddal, hogy Narutot szeretem! - kicsit hangosan mondta, és akik a teremben voltak mind őket nézte nagyra nyílt szemekkel.
– Ő..ő teme...- Naruto feje is egyre pirosabb. Sasukét soha nem érdekelte az emberek véleménye, ezért is csókolta most meg mindenki előtt Narutot. Naruto nagyra nyitott szemmel nézte Sasu lecsukott szemét. Egy hangos sikítást és egy csattanást hallottak. Elszakította Sasu a száját és látta Sakura a földön fekszik és Lee segít neki felkelni, pár lány meg ott sikítozik. Narutonak ez nagyon fájt, nem tudta, hogy miért sikítoztak. Épp kiakart rohanni a teremből mikor Tenten és két barátnője odament hozzájuk.
– Wá, szeretitek egymást igaz? Tudtam, látod megmondtam, naa még egy csókot akarunk látni. - mondta Tenten a többiek meg lelkesen bólogattak.
– Mi, titeket nem zavar? - Narutot már nagyon érdekelte, hogy mi folyik itt.
– Nem. Már fogadtunk is azon, hogy mikor jöttök össze. Annyira lehet látni, hogy szeretitek egymást és.. izé...én nagy yaoi fangirl vagyok és ők is, ezért sikítottunk, bocsi.
– Hn, nem baj. Látod dobe, most már mindenki előtt szerethetlek.
– Teme!
– Gyere, meghívlak egy adag ramenre. - megfogta a kezét és így mentek ki. A szöszi szeme felragyogót, hogy végre jól tele eheti magát.
|