Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Bevezets |
Arikkan |
|
"Mi mind törhetetlen játékok vagyunk. És ezek a játékok, amik ilyen tökéletesek - az az mi - leginkább csak arra jók, hogy eltörjék velük a törhetőeket.
Már csak az a kérdés, hogy a szilánkokból, lesz-e valaha új játék.
Ő már nem tökéletes. Mondhatni ember lett.
Azt mondják, hogy egy ember úgy a legszebb, ha törött.
Mert a törések mentén még emberibb lesz.
De ő ezt nem viseli jól, körülötte egy világ omlott össze.
Amit nem szeretett, de élni tudott benne.
Most pedig már úgy érzi, ez a lehetőség sincs megadva a számára.
Van még számára jövő? Létezik egy felsőbb hatalom ami megbocsájthattja neki minden bűnét?
És felébredt. Végre annyi év után felébredt.
A számításba azonban hiba csúszott valahol
Mert nem emlékszik semmire.
A barátaira, a családjára, és őrá sem.
Csak érzi, hogy a szívében egy tátongó üres luk van.
Ott, ahol kéne, hogy legyen valami.
Visszatérhetnek még az emlékei? Újra élheti az életét, min valamikor nagyon régen?
Vagy elnyeli mind a kettőjüket az élet kegyetlen játéka, és sosem lesznek újra boldogok?
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|