Ez a kertkult�ra a zen-buddhizmushoz k�thet�, mely meditat�v c�lokat szolg�l. Mai szemmel n�zve el�g siv�rnak t�nik. A hull�mosra gerebly�zett kavicsb�l, csak egy-egy k� emelkedik ki.Mostani form�juk a 17.sz�zadra alakult ki. Ekkort�l a vall�si vonulat is kezd h�tt�rbe szorulni.A Jap�n kert mindig szimbolikus jelent�s�g�.  Fest�ien, de hagyom�nyos szab�lyok szerint elrendezett elemekkel. St�lusir�nyai pontosan meghat�rozhat�ak. Tulajdonos�nak t�rsadalmi helyzete szerint kell kialak�tani.Mindig belesimul a term�szetbe. Alapk�vetelm�ny a nyugodt k�rnyezet.

Elmaradhatatlan alapeleme a v�z �s a k�. A v�z az �ltet� er�t szimboliz�lja, a k� az istenek lakhely�t jelk�pezi. A keleti ember hitvall�sa szerint az istenek ezek k�z�tt a zen-k�vek k�z�tt �lnek. Elhelyez�s�kn�l a term�szetess�gre t�rekszenek. Min�l moh�sabbak, ann�l jobban �rt�kelik �ket. A jap�n legend�k szerint a k�veknek lelk�k van, ez�rt tisztelettel kell b�nni vel�k. Vall�si jelent�s�g� kell�ke a k�l�mpa.

A gyepet d�ng�lt nedves f�lddel, homokkal helyettes�tik. A f�ld�n kiemelked�, tipeg� k�vek helyezkednek el kanyarg�s �sv�nyt alkotva a torn�ct�l, a kert h�dj�ig. A hidak a sz�razf�ld �s a v�z k�z�tti �sszek�ttet�st szolg�lj�k. �ves form�j�ak, sz�n�k v�r�s mahag�ni.

Jap�nban ezek a kertek gener�ci�r�l gener�ci�ra �r�kl�dnek. Tulajdonosaik a k�veket �s �gakat egyenk�nt gy�jtik �ssze.K�l�n�sen becses az a Jap�n kert, amely �regnek l�tszik.Minimalizmus, letisztults�g jellemzi.