Jap�n a m�rs�kelt �g�vben fekszik, de megtal�lhatjuk ter�let�n a szubtr�pusi h�s�get �s az �szaki vid�kekre jellemz� telet, a forr� nyarat �s a nagy havaz�st. Az �ghajlat �ltal�ban enyhe, Kalifornia �s Franciaorsz�g d�li r�sz�nek kl�m�j�val rokon. A n�gy �vszak hat�rozottan elk�l�n�l.A tavasz a h�res cseresznyevir�gz�snak �s a turist�k megjelen�s�nek az ideje. A nap ragyog�s�ban f�nyl�, havas hegycs�csok el�tt vir�gz� cseresznyef�k felejthetetlen l�tv�nyt ny�jtanak. Az enyhe, meleg �s p�r�s nyarat �ltal�ban egy n�gy h�tig tart� es�s monszun id�szak vezeti be j�nius k�zep�n. Az �sz rendk�v�l gazdag, sz�n�rnyalatokkal �l�nk�ti a jap�n t�j sz�ps�g�t. Ragyog� naps�t�s �s kellemes id�j�r�s teszi vonz�v� a turist�k sz�m�ra. A t�l �ltal�ban enyhe, er�s hideget csak az �szaki r�szeken, vagy a magasabb hegyek s�paradicsomaiban tapasztalhatunk.Jap�n �ghajlat�t a kelet-�zsiai monszun hat�rozza meg. A nyugati partjaira a Jap�n-tengeren �tz�g� t�li monszun is hoz csapad�kot. A keleti partj�n a Kuriso meleg �raml�s, nyugati partj�n a Kuril �raml�s ellent�tesen befoly�solja a kl�m�j�t. Toki�ban, amely Jap�n f�ldrajzi k�z�ppontj�nak is tekinthet� janu�rban 3,7 fok, �prilisban 13,1, j�liusban 25, okt�berben pedig 16,7 fok az �tlagh�m�rs�klet. A leveg� p�ratartalma �ltal�ban 60-70 fok k�r�l alakul.A csapad�k b�s�ges, �vente 1000 - 2500 mm k�z�tt v�ltozik. H� a hegyvid�keken esik, amely ter�leteken s�paradicsomok alakultak ki. A turizmusnak nem kedvez j�nius m�sodik fele �s j�lius els� fele, valamint szeptember, mert gyakran szakad� es�vel �s heves sz�lviharokkal jelentkeznek a t�jfunok. Fontos megeml�teni, hogy t�jfun idej�n nem �rdemes Jap�nba utazni, mert gyakran komoly k�rokat okoz �s ember�ldozatot is k�vetel. Egy �vben �ltal�ban 28-30 t�jfun s�p�r v�gig Jap�non.